A HírPress oldalon megtalálja a hét népszerű történéseit, a mai friss híreket, belföld, gazdaság, sport, külföld, bulvár, és tudomány témakörökben.

Ilyen még nem volt: Illés napjáról neveznének el egy európai országot

5

Illés-napi Macedón Köztársaság lehet az eddigi a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő nyugat-balkáni ország neve a jövőben – közölte diplomáciai forrásokra hivatkozva a szkopjei Nova TV. Ezzel lezárulhat a balkáni állam és Görögország között régóta húzódó névvita, melynek fontos kulturális, történeti, és nem utolsó sorban, az etnikai identitásokat érintő, a turizmuson keresztül a gazdaságra is komoly befolyással lévő vonatkozásai vannak.

A Nova TV-nél úgy tudják, a névvita lezárásáról egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a héten Szófiában, és ez lehet az a megoldás, amely a macedón miniszterelnök szerint mindkét fél számára elfogadható. Zaev szerint a megállapodás megszülethet még az uniós állam- és kormányfők júniusi találkozója előtt, Ciprasz viszont nem volt ennyire optimista csütörtökön, szerinte még nincs itt az ideje, hogy a végleges megoldásról lehessen beszélni.

Háttérbe szoruló favorit?

Noha a sajtó eddig a Felső-Macedónia elnevezést tartotta “befutónak”, a Nova TV-nek egy neve elhallgatását kérő macedón diplomata azt mondta, az eddig nyilvánosan nem ismertetett,

Illés-napi Macedón Köztársaság (Republika Ilindenszka Makedonija) lehet a befutó.

Az Illés-nap Macedónia nemzeti és vallási ünnepe, a köztársaság napja.

Az augusztus 2-i nap két esemény miatt is beírta magát a macedón történelembe.

Kiszivárgott, mi lehet valójában a befutó Macedónia új nevéreForrás: Peso

1903-ban ezen a napon volt az úgynevezett Illés-napi felkelés, amikor a Belső Macedón Forradalmi Szervezet által vezetett szabadságharcosok felkeltek a törökök ellen, aminek eredményeként létrejött a rövid életű, csupán tíz napig fennálló Krusevói Köztársaság. 1944-ben pedig ezen a napon alakult meg Macedónia Nemzeti Felszabadításának Antifasiszta Képviselőháza, amely lefektette a modern Macedón Köztársaság alapjait. 

Tüntetők nemzeti színű zászlókkal tiltakoznak Macedónia országnevének megváltoztatása ellen a görög-macedón névvita befejezését követelve Szkopjéban, idén februárbanForrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Lezárulhat a görög-macedón kapcsolatokat mérgező névvita

Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás. A tavaly május óta kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani.

Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg, és a sajtó szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Felső-Macedóniának hívják majd.

Még korai lenne pezsgőt bontani

Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne,

Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni.

Emellett tárgyalás folyik a macedón nyelv megnevezéséről is. A sajtó információi szerint az ország hivatalos nyelvének megnevezését nem kellene megváltoztatni, zárójelben vagy lábjegyzetben azonban mindenhol jelölni kellene, hogy szláv nyelvről van szó.

Macedónia felzárkózó ország, egyik legfontosabb turisztikai értéke Ohrid régiójaForrás: Peso

Az ezer szobor fővárosa

Az Origo korábban beszámolt arról, sajátos élményekkel lehet gazdagabb az a látogató, aki Macedóniába utazik. Az Ohrid-tó és környéke például egyre népszerűbb a vízparti nyaralásra vágyók körében, és úgy tűnik, a macedónok is felismerik annak turisztikai értékét, azt, hogy a térség egyébként valóban páratlan, európai viszonylatban is különleges földrajzi-kulturális régió, csak a térségre jellemző élővilággal. A vendégek számának növekedése egyértelműen jót tehet a gazdaság növekedésének.

Az 1991-ben függetlenné vált Macedónia a legszegényebb volt jugoszláv utódállam.

Az alapvetően mezőgazdasági berendezkedésű országban sokáig a feketekereskedelem volt az egyik legfontosabb “húzóágazat”.

Az ország ugyanakkor jelentős fejlődésen ment keresztül. 2000-ben GDP-je még a 4 milliárd dollárt sem érte el, 2016-ban viszont már a Világbank adatai szerint, közel 11 milliárd dollárra kúszott.

A szegénységi küszöb alatt élők 2015-ben a lakosság 21 százalékát tették ki. Ugyanakkor a világbanki adatoknál már nem jelennek meg a kilátástalan mélyszegénységben élők (azaz amikor a napi jövedelem nem haladja meg az 1,9 dollárt), ami nem az adathiányra, hanem a fokozatos társadalmi felzárkózásra utal.

Szkopje belvárosábanForrás: Peso

A bruttó nemzeti termék értéke az elmúlt években 2 és 3 százalék közötti, néha 3 százalékot is meghaladó mértékben nőtt, miközben növekszik  a vásárlóerő is.

Ez alapján az ország a közepes jövedelmű országok közé tartozik.

A GDP mintegy 60 százalékát a szolgáltatások szektorában állítják elő.

Az ország fokozatos felzárkózását mutatják az elmúlt bő másfél évtized eredményei. Például a washingtoni Heritage Foundation szerint, Macedónia idén, 71,3 ponttal a százból,  a 33. helyen áll a gazdasági szabadság indexében, amely a gazdaság, a jólét, a szegénység, és a vállalkozás szabadságának összefüggéseit mutató jelzőszám.

Ugyanakkor Macedónát sok bírálat is éri.

Az egyiket a “Szkopje 2014” nevű programja miatt kapta, melyben az évtizedekkel korábban földrengés sújtotta fővárost eklektikus, antik-klasszicista stíluskavalkád mentén kezdték fejleszteni és részben átépíteni.

Szkopjét egycsapásra ellepték a népi hősöknek kikiáltott, pisztolyos balkáni gerillákról mintázott szobrok. A látogatóknak fel kell készülniük arra is, hogy szűk távolságon belül találkozhatnak a franciaországi párizsira hajazó diadalívvel, a Wall Street bikájával, a névvita miatt Nagy Sándorról nem elnevezhető, ám mégiscsak róla mintázott monumentális emlékművel, és sok más hasonló identitáteremtő és -építő megoldással.

Az esztétikai kritikák mellett, a projektet sokan támadták azért, mert a munkálatokat pazarlóan és korrupciótól átitatottan valósították meg.

Jöhet a Nyugat-Balkán integrációja

Az európai uniós országok állam- és kormányfői csütörtökön Szófiában tartották csúcstalálkozójukat a nyugat-balkáni országok vezetőivel. A tagállamok vezetői hangsúlyozták, hogy az EU támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, és eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának segítése érdekében minden szinten megerősítse szerepvállalását.

A Szkopje fölé magasodó kereszt megosztja a lakosságot, a fővárosban élők harmada ugyanis iszlám vallásúForrás: Peso

De arra is figyelmeztettek: a térség országai a közeljövőben nem csatlakozhatnak az unióhoz.

A nyugat-balkáni országok ismét elkötelezték magukat az európai integráció mellett. A találkozót lezáró nyilatkozatban rögzítették, hogy a hat érintett államnak további jelentős erőfeszítéseket kell tenni a közös európai értékek megszilárdításáért és érvényesítéséért. Ezek közé tartozik a jogállamiság fenntartása, a szervezett bűnözés elleni harc, és az emberi jogok érvényesülése.

A hat érintett állam Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Macedónia és Koszovó, amelyek integrációja így egyelőre időkorlát nélkül, azaz céldátum kijelölése nélkül kezdődhet meg.

Arról egyelőre nem áll rendelkezésre információ, mennyibe fog kerülni Macedóiának a névváltoztatás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK:

You might also like

Comments are closed.